A huszadik század egyik legnagyobb francia színésznője, példás anyuka, az UNESCO jószolgálati nagykövete és Franciaország nemzeti kincse. A César-díjjal jutalmazott Catherine Deneuve pályája során számos szerepben tündökölt és alkotott maradandót. A francia csoda a napokban ünnepelte 75. születésnapját. Elárulom, hogy én miért szeretem őt annyira:
Azért, mert egy igazi díva
Catherine Deneuve valósággal beragyogja a mozivásznat. Tízéves lehettem, amikor a gyermekkori legjobb barátnőmmel egy közös mozidélutánon megnéztük az 1964-ben készült „Les Parapluies de Cherbourg” (Cherbourgi esernyők) és a három évvel később bemutatott „Les Demoiselles de Rochefort” (A Rochefort-i kisasszonyok) című filmeket. Mindkét alkotásban a csodás Catherine volt a főszereplő. A Cherbourgi esernyők különlegessége, hogy az operához hasonlóan a leghétköznapibb párbeszédeket is énekelve adják elő a színészek:
Miután a barátnőmmel megnéztük a filmet, nem volt kérdés, hogy onnantól dallamokba szőve kommunikálunk a másikkal.
A Rochefort-i kisasszonyok is nagy hatással volt ránk, a film egyik emlékezetes jelenetét többször is eljátszottunk, mondanom sem kell, szigorúan kalapban! ?
Azért, mert nagyon sokoldalú tehetség
Catherine nemcsak színésznőként kiemelkedő, énekesként is megállja a helyét, sőt korábban még reklámfilmekben is szerepet vállalt. Az 1992-ben bemutatott Yves Saint Laurent kozmetikumokat népszerűsítő rövid reklámban annyira lenyűgözött, hogy tizenegy évesen le sem tudtam venni a szememet róla. A kicsivel több, mint egyperces felvételben nincs aláfestő zene, csak Catherine és ahogy beszél. Az egész lénye olyan titokzatos. Egyszerre láttam őt gyerekként okosnak, erősnek ugyanakkor törékenynek. Egyébként egykor ő volt a múzsája magának a divattervezőnek, Yves Saint-Laurent-nak. A férfi öltöztette őt például A nap halva (1967), a Szívdobbanás (1968) vagy Az éhség (1983) című filmekben is.
Azért, mert nem érdekli, mit gondolnak róla mások
1985-ben a színésznőt Marianne-nak, azaz Franciaország jelképének választották. A sugárzó és inspiráló, fiatalon sokszor lázadó Catherine rövid idő alatt vált ismertté és meghódította nemcsak a franciák, hanem egész Európa szívét. Sosem fél kimondani, amit gondol, és nem érdekli, mások hogyan vélekednek róla. 1971-ben például aláírta Simone de Beauvoir petícióját, a „Manifeste des 343” -at, amelyben 343 nő vallotta be, hogy korábban abortusza volt. 2018 januárjában pedig több francia nővel együtt egy nyílt levélben bírálta a zaklatások elleni, #metoo mozgalmat. Tisztelem azért, hogy őszintén felvállalja és elmondja a véleményét, szerintem ilyen egy igazán szabad francia nő.
Azért, mert a szépsége kortalan
Catherine Deneuve október 22-én ünnepelte 75. születésnapját, de rajta nem fog az idő, még mindig ragyogó csillag, sőt, elegánsabb, mint valaha!
Vélemény, hozzászólás?